dobaimary

Minden ünnepnek megvan a sajátos hangulata, ahogy látod a környezetedben az ünnepi ráhangolódást,  temagad is átalakulsz erre az időszakra.  

Az ünnepeket mi  magunk teremtjük meg, ahogy ünnepi díszbe alakítjuk otthonunkat, finomabbnál finomabb falatok teszünk az asztalra, a nagy családi, baráti találkozásokról nem is beszélve, mind mind maradandó élményekké teszik ezt az időszakot.

Otthoni húsvéti visszatekintő

Ahogy elolvad  a hó, elkezdenek zöldülni a fák, kinyílnak a kertben a hóvirágok, az vargyasi útmenti ibolyák, friss üdetavaszias  illatok terjengenek a levegőben, előkerülnek a biciklis emberkék, megkapják a gyerekek a

vakációt. Zsibong a falu.

kép:legenda.bloglap.hu

Közeledik az ünnep.

Nálunk..Emlékszem..Mindha milyen rég és mégis most lett volna..Nagytakarítás vette  kezdetét, felfordítottam az egész házat: ablakpucolás, kikerültek a perzsa szőnyegek az udvarra, a pokrócok, az ágyneműk, hogy a  friss zsenge szél meglebbentse.  A cipőim beborították udvarunk felét. Zúgott a porszívó, ment a rádió. Tempósan, tudatosan, száz dolgott egyszerre csinálva, szokás szerint, pörögtem.Reggeltől néha éjszakába nyúló takarítás vette kezdetét.  Kikerültek a kredences szekrényből a poharak, megmosódtak a csipkék, kikeményítésre kerültek a díszpárna huzatok. Az udvarunk tele volt  a frissen mosott öblítős függöny jó illatával.. A nagytakarítás végére olyan jól elfáradtam, hogy dőltem ki, de rendben volt minden.

Mindig átlapoztam figyelmesen a kézzel megírt kisreceptes füzetemet, mit tudnék sütni, ami beválik, amit nem rontok el és amit a locsoló legényeim is szívesen kóstolnak. Mindig édesanyám azt mondta, olyat süss ami kitelik itthonról.  Megvettük a bárányt, a család elszortírozta: mi megy a levesbe és melyik lesz a sültes része.  Én nem voltam soha nagy bari a báránnyal, de egy évbe egyszer megettem a pityóka salátás báránysültet. Volt mindig nekem külön menüm, ancim kedvembe járt.

Minden évben rituállé volt számomra a húsvét, elvettem kiskosaramat, piros selyemszalagot kötöttem rá, bementem a szemközben levő  Daniel kastély udvarába: ibolyát szedtem, mohát, piszukát (barkát) és leveleket gyűjtöttem, amelyekkel díszítettem a tojásokat. Ha már ottvoltam a báró család Lili kutyasírjára is helyeztem egy csokor virágot. Gyönyörű volt tavasszal a kastély, varázslatos, ahogy a patak csordugált, ahogy zöldruhába öltöztek a fák, a bokrok, csicseregtek a madarak. Varázslatos.

Hozzátartozott az ünnephez a templomba való menetel. Szolid öltözékbe, a családdal együtt mentünk templomba, úrvacsorát vettünk. A tiszteletes úr emlékeztetett a vallási értékére, lelkileg jobban ráhangolódtunk. Majd édesanyám barátnői bejöttek kávézni nálunk, előkerültek az ünnepi poharak, finomabbnál finomabb sütik. Olyan jókat beszélgettünk.Csacsogtunk..

Húsvét hétfője

Kislánykoromban mindig új, nagyon csajos ruhát vettem magamra: kis mini farmer szoknyát, lakkcipővel, fehér harisnyával, akkoriba az volt a trend.. Izgatottan vártam a locsolóimat, osztálytársakat, fiú barátaimat. Kispapírcetlire írtam, hogy hányan jönnek locsolni, húztam a vonalakat. Persze a kaput délelőtt zártuk, hogy akárki ne jöjjön, főleg nálunk fele a szomszédos faluból tömegével érkeztek a romák,  azzal a céllal, hogy tojást gyűjtsenek.  Nekük is kell elemózsia.Én azért közbe beengedtem, maguk módján elmondtak egy versikét és jó büdös kölnivel végiglocsoltak. Mindig szaladtam ki a kapuba, lestem, nehogy valaki ismerőseim zárt kapura találjanak, s ne tudjanak bejöni. Olyan jó érzés volt…  Majd jöttek az osztálytársak, akik szebbnél szebb verseket mondtak, finom sprayvel vagy parfümmel öntöztek meg, mindenholJ) Gondosan kikerestem a legszebb piros, hímes tojásokat, a rokongyerekeknek pénzt is adtunk.  Üdítővel, sütivel kínáltam meg.  Jókat beszélgettünk, nevetgéltünk, megmutattam a  szobámat, jó volt kicsit az én világomba beengedni barátaimat.  Mindenki Más volt ezen a napon. Délután összefutottunk kisbarátnőimmel és átbeszéltük kinél hány locsoló volt, kinél ki volt. Értékeltük büszkén a napotJ)

Majd ahogy nőttem, már estefele érkeztek a legények, szomszédok, előkerült a pálinka, a bor.  Pikáns viccelődések vették kezdetét, néha még a piros tojást is megevésére is sor került. Az utóbbi időben divattá vált a szifonos locsolás, nekem is ez volt az utolsó otthoni élményem . Hát nagy élmény mikor a jéghideg szifonból rád zudul a víz, még a bugyi is vízes lesz tőle, de egy jót nevetünk! Kreatívak a vargyasi legények. Olyat nevetünk még a könnyeim is hullanak:))

Erdőfüle

Ja, és hozzatartozott a Húsvéthoz a fülei húsvéti bál. Ez is rendszeres hagyománynak számított. És kihagyhatatlan! Az erdővidéki fiatalok ekkor mulattak nagyokat, találkoztak.  Felvettük legszebb, legvagányabb ruháinkat, kirittyentettük csajokul magunkat s ozt  végig táncoltuk az éjszakát.  Jajj mennyit táncoltunk a Kisvirágra, a jó mulatós, pörgős zenékre. Körbetáncoltuk a fülei kulturotthont, porzott a sok dobbantástól, folyt le víz rajtunk. Lestük ám a jó táncoslábú legényeket! Mindenkinek megvolt ki kivel tud jól táncolni.

Jelen

Akkor döbbenünk rá valamire, amikor megváltozik, ami már nem rutinszerű.  Már nem vagyok otthon, nem vagyok családtagjaim közt, a megszokott környezetben.. Nem jönnek unokaöcseim felköszönteni, barátaimmal nem találkozok, nem csinálok nagy pallérozást otthon, egy más világba vagyok..Hiányzik a régi. az emberi, vallási és lelki értékekkel teli Húsvét..Most.Az emlékekből táplálkozok. Idézem a múltat.

  Jó érzés visszaemlékezni, nosztalgikus érzésekkel vagyok tele.

Mi magunk teremtjük meg az ünnepeket.

Remélem egyszer lesz olyan ünnepem, amit leírtam a fentiekben.

Kellemes Húsvéti Ünnepeket Mindenkinek !

Legyen tartalmas, meghitt, minőségi Együttlétetek!

Sokunknak ismerősen cseng e főcím, egy közkedvelt énekesnő Harangozó Teri dala.

forrás:http://boldogsagprogram.hu/boldogsagprogram/a-boldogsag-boldogsagot-vonz

Mit is jelent boldognak lenni. Mi a boldogság fogalma?

Mindenkinek mást jelent a boldogság.Egy gyermek kiegyensúlyozott és egészséges felnőtté válik ha, harmonikus légkörű családban nő fel, ahol az édesanya, édesapa boldog. Életünk során számos  impulzus ér bennünket, amely befolyásolja  kedélyünket...Gondolkodásunktól, ezeknek a lereagálásától függ, mennyire tudjuk kezelni problémáinkat .

Hozzuk ki a rosszból is a jót, ahogy a yin yang is utal: minden jóban kicsi rossz, minden rosszban kicsi jó.

De!Legyünk derűsek, próbáljunk jó kedvűnek lenni.

Ha az ember azt csinálja amit szeret, az boldogság, ha hivatása a munkája, az boldogság.

Néha türelmetlenségünk miatt elkerül a boldogság. Ebbe a stresszes világban főleg, keveset nevetünk..A boldogságot nem lehet erőltetni, nem szabad rágörcsölni. Akkor történik meg ez a folyamat, amikor az ember laza, engedi hogy elméjét, testét átjárja a boldogság.

Egy jó parfüm, egy finom csokoládé, egy jó koncert,

maga az élmény  boldogságot okoz.  Az ember akkor boldog, ha látja a körülőtte lévők is jól érezik magukat. Mindennap úgy éljünk, hogy megtaláljuk a pillanatnyi örömöt, nyitottnak kell lenni. Ha nyitottak vagyunk akkor megtaláljuk.

Az ember számára a boldogság az amikor belső fejlődésén megy át, a tartós öröm. Azt mondják mindenki maga kovácsolja a boldogságát. Amennyi energiát belefektetünk ,annyit kapunk vissza.Saját magunkban kell felépitenünk a boldogságot, ha a környezetünkre bizzuk, csalódás ér bennünket.

Ez

Egy fejleszthető, fokozható képesség,amely erőfeszitést, energiát igényel. Rendszerességet kell kialakitani életünkben.

A kedvesség napi gyakorolása, pozitiv visszajelzés, hála adás boldogságot okoz.Ha megpróbáljuk a pillanatot megélni maximálisan, intenzivebben  boldogabbak leszünk. Ez lehet tudatos és ösztönös.

Megkell találnunk azt az eszközt, azt a módszert, amely által harmonikusakká tudunk válni. Azok az emberek akik pozítiv felfogásúak, boldogabbak és többet élnek.

A boldogság erősiti önbizalmunkat. Hálásnak kell lennünk mindenért, a szürke hétköznapokat értékelni kell. Őszinte, tiszta lélekkel nyitsunk embertársaink felé, mivel azt kapjuk vissza amit adunk. Pozitiv érzéseket merjük tudatosan előhívni magunkból!

Minden reggel ébredjünk pozítiv gondolatokkal, ezeket erősitsük meg és gyakoroljuk rendszeresen!

Mosolygós Szép Napot Mindenkinek!

:) :) :)

Székelyföldről költöztem fel több mint egy éve Magyarországra. Átutazóban, kirándulni több alkalommal voltam már itt, valahogy mindig is olyan szimpatikus volt a magyar főváros, mindig úgy bámultam, rácsodálkoztam a tiszta utcaképre, a magyar feliratú üzletekre, a zsúfolt  magával ragadó belvárosra.  Van egy különleges romantikus varázsa Budapestnek.

Volt is  nekem mindig egy megérzésem, majd egyszer itt szeretnék élni!

És összejött. Felköltöztem  Budapestre. Ahogy a román mondja „descurcăreț”- talpraesett  habitusomból kiindulva egyhamar feltaláltam magamat. Ezt persze megelőzte, a szokásos rituálé: hogy, jó párszor  rossz metróra, vonatra, villamosra, buszra ültem fel,teljesen már irányba mentem, oztán elszámoltam 1o-ig magamban „ nyugi nyugi , nem veszhetsz el, nem lehetsz annyira béna, nehogy pityeregj!” sarkon fordultam,kanyart vettem. S kenjed visszafele.

Ciki volt, mikor  Csillaghegyre kellett utaznom. S mondták menjek HÉV-vel. Azt se tudtam mi az a HÉV! Gondoltam ciki megkérdezni, így előkaptam Okosjulis telefonomat, rágugliztem..

S amikor elmentem a zöldségpiacra. Átkellett gondoljam jól, alaposan gondoljam, mit akarok vásárolni. Az agyam  adta a parancsot: pityóka (krumpli), murok (sárgarépa), vinete (padlizsán), árdé (paprika), fuszulyka (paszuly), fehér hagyma (vöröshagyma). Csak a piacosok néztel s vigyorogtak! Oztán átváltottam a pesti nyelvre, mert hanem üres maradt volna a szatyrom.

Tudjátok a székely hasnak gyenge a pesti koszt (kaja). Más itt az ételek íze, színe, milyensége. Sehogy sem  olyan az íze a csülkös fuszulykalevesnek mint otthon, pedig édesanyám szavai szerint „jól felöltöztettem”, tettem bele minden jót ami belejárt. 

S a jó füstölt házi kolbászról nem is beszélve....hmmm;)

Na, s akkor veszem a telefont. Úgy féltenek otthon, nehogy éhen halljak, mindig megkérdik:

-Van-e amit egyél? Igyál tejet, sok gyümölcsöt, húst. Hadd el, ha valaki  megy Budapestre küldök zakuszkát, csülköt, miccset, szalonnát, házi savanyúságot, kerti zöldségeket és fűszernövényt, házi sajtot, sütit, paradicsomlevet, halvát, házi tojást, s szirupot a vérnyomásodra.

És amikor a csomag felér. Olyan jó érzés. Mint egyetemista koromban, amikor csomagot kaptam.  Hamar kipakolok. Alig várom neki esek 47 kg-mal a sok finomságnak.

Olyan zamatos, ízes, laktatós az erdővidéki talajból nőtt  paradicsom, retek, uborka, hogy azt leírni nem lehet. Az erdővidéki levegőn kotkodácsolt tyúk tojása sárgább,  húsa laktatósabb. Szóval ilyen az erdélyi kaja, párja nincs!

A végét még  megtuningolom egy kis promóval! :)

Tessék menni Erdélybe és egy becsületeset enni! Megtapasztalni az erdélyiek vendégszeretetét, közvetlenségét és ….segítőkészségét!

„Nincs jobb és felemelőbb érzés, mint érezni, hogy szeretjük szülőföldünket ”-írja Kisgyörgy Zoltán egyik útikönyvének előszavában. A szülőföld múltja és jelene minden történelmet szerző és történelem iránti érdeklődő embert érdekel, és kutatásra buzdít. Mint ahogy engemet is…

Minden vargyasi életében fontos szerepet játszott a Daniel kastély, megannyi emlékünk helyszíne.  Gyermekoromban csibész pajtásaimmal együtt mindig a kastély gyönyörű udvarába lógtunk, bújócskáztunk, a bokrok tetején mászkáltunk, nyári vakációban a patakban fürödőztünk, halásztunk, kacsáztunk, a martján homokvárat építettünk.

Ó, mintha tegnap lett volna!

Emlékszem  a báró család házi kedvencének, a Lily kutya sírját olyan hűségesen gondoztam, megszabadítottam a gallyaktól és virágot helyeztem a több mint 1oo éves sírra. Ez nekem egy  rituálé volt. Sok fiatal ideális helyszíne volt a  randevúzásra. Reneszánsz napnak, filmforgatásnak  több alkalommal adott helyet a mesébe illő egyedi szépségű építmény.  A Daniel kastélynak volt egy varázsa.

Nézzük csak sorjába:

Vargyas  Erdély, Székelyföld egykori Udvarhelyszéknek a települése. Kovászna megye  kistájának Erdővidéknek a „felvidéki” részen helyezkedik el . Vargyas  patak árterületén és teraszain  a  Persány hegység Rika-Godra hegyvonulata, a Hargita hegység dél- nyugati része és a Barót-i medence találkozási vonalánál.

Daniel kastély

A székelyföldi világi építészet alkotásai közt egyedi és különleges helyet mondhat magáénak a vargyasi Daniel kastély. Az épületegyüttes előkelő helyet foglal el a kistérség építészeti alkotásai között, hiszen a székely nemesi építészet - székelyföldi dimenziókban mérve: kastélyépítészet - e vidéken csupán három számottevő alkotással képviselteti magát: az említett vargyasi és az olaszteleki (ugyancsak a Daniel család építési tevékenységéhez köthető) épületekkel, valamint a Kálnoky család miklósvári kastélyával.

A kastély építéstörténetét legutóbb Kisgyörgy Zoltán foglalta össze a fellelhető írásos adatok és kőfaragványok alapján.

A legkorábbiról nincs konkrét adat, családi oklevelekből csak annyi bizonyos, hogy a XVI. században valamikor, de még 1580 előtt a család udvarháza elpusztult. Nyilvánvaló feltételezés, hogy e pusztulás után újjáépítették.

Öröklődés - 1641

Az épület végül Daniel Péter családjának a birtokába került.
A következő örökös Daniel Mihály volt, akit közéleti tevékenységei miatt emelhetünk ki. 1606. április 28-án Háromszék alkapitányává nevezték ki, 1609-ben pedig már Udvarhelyszék alkapitánya. 1617-ben újra háromszéki alkapitány. 1621-ben részt vett Bethlen Gábor fejedelem morvaországi hadjáratán. 1622-ben Háromszék főkirálybírája. 1641. augusztus 20-án halt meg. Két fia, János és Ferenc örökölték birtokait. János átvette az olaszteleki birtokot, így ő lett a család olaszteleki ágának megalapítója, Ferencnek jutott a „vargyasi udvarház a szénás kerttel, a két kövű malommal, a fülei malom és fűrész”.

Az épület bővítése-1645

 Daniel Ferenc 1642 után építkezésbe kezdett, az akkori épületet több helyiséggel bővítette nyugati irányba, emellett az északi oldalon levő védő folyosót is ő építhette. Az építésre utal a déli oldalon befalazott töredékes címermű, mely egy átlőtt nyakú hattyút ábrázol, a D iniciálé és 46-os szám is megjelenik, melyet DF-re és 1646-ra lehet kiegészíteni a források alapján. Ugyanakkor Daniel Ferenc építési tevékenységéhez köthető egy faragott ablakkönyöklő, mely ma a kerti lejáró szemöldökköveként szolgál. Ezen a D iniciálé, az 1650-es évszám, valamint a család jelmondata: DEUS PROVIDEBIT (Isten gondot visel) olvasható.

Daniel Ferenc halála után a birtok feleségére és fiára, Istvánra maradt.

1661-es dúlás

Egy 1661-ben íródott jegyzékből értesülhetünk arról, hogy az év februárjában Lázár István csíkszéki főkirálybíró a csíki és gyergyói hadakkal kirabolta a vargyasi udvarházat. A jegyzék továbbá számba veszi az általuk elrabolt ingóságokat, így információkat kaphatunk az udvarház berendezéséről is (pl. bécsi zárak, mázas kemencék, ónos ablakok).

1687 körüli építkezés

Az 1661-es dúlás után valószínűleg rendbe kellett hozni az épületet. Pontos források nincsenek erre vonatkozóan, egy ma már csak Keöpeczi Sebestyén József rajzáról ismert címeres emlék utal arra, hogy Daniel István is építkezett 1687 táján.
Valószínű, hogy a déli oldalon levő árkádos tornác, az élkeresztboltozatokkal fedett loggia is ekkor készült el.

1723-as újjáépítés

Az 1703–1711 között zajló események a kastélyt félig romokban hagyták. Orbán Balázs és Vajda Emil is közli azt a feliratot, mely egy ma már hiányzó kőtáblán volt olvasható, és amely szerint Daniel István (a második a sorban) és felesége, Pekri Polixéna 1723-ban újjáépítették a kastélyt.
Megmaradt azonban egy címeres kőtábla, mely a fent említett személyek nevét valamint az 1745-ös évszámot tartalmazza. Ez feltehetően nem az újjáépítés emlékére készült, hanem Daniel István udvarhelyszéki főkirálybírává választása alkalmából.
Az újjáépítési tevékenységről sincsenek pontos adatok, de feltehetőleg ekkor épülhetett a háromkaréjos oromzatú, ellipszis alakú padlásablakokkal ellátott két rizalit, ami már a barokk stílusjegyeit hordozza magán.

1797-es átalakítás

A következő tulajdonos, aki hozzáépített az épülethez Daniel Elek, Daniel György és P. Horváth Borbála fia. Daniel Gábor és Vajda Emil (a Daniel család levéltárát tanulmányozta) írásaiból értesülhetünk erről a bővítésről. Írásaik alapján a vargyasi udvarházat 1797-ben alakították át. Ekkor került az épületre „a francia kalap is: a tető, annak a kornak a párisi divat szabván törvényt e részben is”.
A dupla tető vagy manzárdtető jellemzően barokk fejlemény.
Ugyancsak ekkor épült a ún. palotaszárny mely 4 emeleti és 4 földszinti helyiséget foglalt magába. Ezt valószínű azóta átalakították, ugyanis ma már 3-3 helyiség és a lépcsőház található ebben az épületrészben.

1850-1853 közötti építkezés

A 19. században a legjelentősebb építészeti tevékenység Daniel Gábor nevéhez köthető. Az építkezés 1850 és 1853 között zajlott. Ekkor épült az északi oldalhoz csatlakozó klasszicista ízlésű háromszögű oromfalas, cserepes párkánnyal ellátott szárny, valamint a délnyugati, kör alakú sarokbástya, mely a 19. század közepe táján is divatos historizáló szemlélet eredménye lehet.

1920-1922 közötti építkezés

A 20. századi építkezések Daniel Ferenc nevéhez köthetők. Az északkeleti körbástya megépítése 1920–1922 körül történt.

1937-ben is zajlottak építkezések Keöpeczi Sebestyén József felügyelete alatt. „A nyugat felé eső utolsó helyiséget meghosszabbították, ennek végében egy nyitott teret alakítottak ki, melyet nyugat felől másodlagosan felhasznált késő reneszánsz, vörös andezitből faragott, leveles fejezettel ellátott oszlopokon nyugvó árkádsor zár, délnyugati sarkán egy kis harangtornyocska is látható. Az északi oldalon emeletes tornácot húztak a teljes homlokzat elé, kivéve az 1853-ban épült klasszicista szárnyat. Ennek csupán a nyugati oldalához csatlakozik az árkádos tornác befordulása. Az árkádok vörös andezitből készült élszedett oszlopokra támaszkodnak, az oszlopok közti mellvédet is andezitből alakították ki.”
Ennek a bővítésnek is egy faragott kőtáblával állítottak emléket, mely az északi folyosó falába van behelyezve, és melyen egy szív alakú olaszkoszorúban a Daniel és Somsich családok címerei láthatók. Az épület északi oldalán ekkor épült egy historizáló jellegű kútház is.

1938 - Daniel Mihály a vargyasi iskolában osztálytársaival

Államosítás - 1947

A II. világháború után a kastély tulajdonosai csak rövid ideig maradhattak Vargyason, hiszen az épületet államosították. Ezután az Állami Gazdaság költözött az épületbe, melynek következtében az évek során egyre romlott állapota.

1963 - Borbáth Gizella (Giza mama, a báró család szakácsnője) és Daniel Polyxéna a borvízforrásnál. Az 1949-es kilakoltatás után Daniel Polyxéna ekkor járt először Vargyason.

Szerencsés fordulat - 1979

A kastély életében 1979-ben következett be fordulat. A falu vezetője, Deák Vilma közbenjárásával sikerült engedélyt és támogatást szerezni az épület felújításához. A munkálatok 1980-ban meg is kezdődtek, és négy éven keresztül folytak. Az épület felújítása mellett a parkot is rendbetették.

A kastély új funkciót kap -1984

A felújítást követően a kastély épülete új szerepet kapott. A polgármesteri hivatal költözött be termeibe.

Az 1948. évi romániai államosításkor elűzött báró Daniel Ferenc gyermekei, azaz báró Daniel Mihály és húga, a magyarországi Tahitótfaluban élő Daniel Polyxéna a restitúciós törvény alapján visszakérte, és meg is kapta az ősi fészket. Mivel az örökösök nem tudták volna fenntartani a kastélyt, úgy döntöttek, hogy eladják azt. Végül az esztergomi önkormányzat vásárolta meg a kastélyt és a hozzá tartozó közel 18 hektárnyi földet.  A vargyasi tanács és községháza a visszaszolgáltatást követően 2005. június 15-én költözött ki a kastélyból.

Fejlesztések, lehetőségek

 Hiányzik a szervezettség a térség turizmusából. Kiemelt fontosságúnak tartom az olyan különlegességek térségmarketingben való alkalmazását, mint a székely rovásírás, a székelykapu, a működő vízi malmok, borvízforrások mint látványosságok népszerűsítését, vagyis a természetközeliség, a természetesség és hagyománytisztelet hangsúlyozását. Fennáll a veszélye az uniformizációnak, de a nyugatiaktól igazából azt kellene megtanulni, hogy a saját helyi jellegzetességeiket hogyan hasznosítják. A helyi jelleg érvényesítésének leginkább az építészetben és a gasztronómiában lennének szélesebb lehetőségei .

Az önkormányzatoknak helyi de még inkább megyei szinten összekötő szerepük kellene, hogy legyen. Meg kell tudniuk szólítani a helyi társadalom és gazdaság szereplőit, be kell vonniuk azokat a stratégiaalkotási folyamatokba, aztán a stratégiák végrehajtásában koordinációs szerepet kell betölteniük.

Hiányzik a megfelelő ráhangolódás, nincsenek turisztikai fórumok, amelyek érdekegyeztetéssel, érdekvédelemmel, promócióval, szervezéssel foglalkoznak, ritkák az időnkénti kerekasztalok.

Egy térség turizmusgazdaságának nyilvánvalóan húzótermékekre kell alapoznia, amit más - térspecifikus vagy tevékenységspecifikus - termékeknek is ki kell egészíteniük.

A turizmus fejlődése pozitívan hat a vidékfejlesztésre, nemcsak azzal, hogy új munkalehetőségeket teremt, hanem azáltal is, hogy összekovácsolja a helyi lakosságot. Együttműködőbbé válnak általa az emberek, mert így hatékonyabban kihasználhatóak a lehetőségek, és emellett egymás munkáját is tudják segíteni.

Napjainkban Erdővidék sajnos a Székelyföld egyik leghátrányosabb vidéke. Azt is lehet mondani, hogy közlekedési és gazdasági "árnyékban" fekszik, távol lévén a jó közlekedési utaktól, a piacgazdaság fő áramvonalaitól, küzdve azért, hogy megtalálja kapcsolatait a külvilággal. Érződik a vasút hiánya és közutak elhanyagolt állapota. A hátrányos helyzet 1990 után is erősödött. Gyengült a falvak népesség-megtartó ereje s az elöregedés jelensége talán megfordíthatatlan.

A munka keresés közben, a kilátástalanság miatt fiatalok tucatjai kénytelenek nyakukba venni a nagyvilágot, hiszen asztalfiókokban heverő tervekből, álmokból sem lakást, sem autót, de még a mindennapi betevő falatot sem lehet megvenni.

Habár elköltöztem Vargyasról szívügyemnek fogom mindig is tekinteni a kastély sorsát.  Hármas céllal írtam meg ezt a bejegyzést.

1. A blogger futamon megtudom méretetni magamat több témakörben is, önmegvalósításom része.
2. Sokat, sokszor dolgoztam fel a kastély témát. A webkastély verseny  keretén belül rengeteg információt gyűjtöttünk össze csapattársaimmal.  Amit sikerült is megnyernünk, II. helyezést elérve, így nyolcad magammal elutazhattunk Brüsszelbe. Szomorú látni, hogy stagnál a kastély. Annyi lehetőség van benne, hogy fel sem lehet sorolni.
3. Nem utolsó sorban gondolatébresztő bejegyzésnek  szánom.

A jelenkor felpörgött világában a szülők és nagyszülők egyre kevesebbet játszanak együtt a gyermekeikkel. Ezek helyébe a tévé, számítógépes játékok kerültek előtérbe, amelyek általában nem arról a népi bölcsességről mesélnek, amit örökségül elődeink ránk hagytak. Vajon napjaink gyerekei tudják, hogy szüleik, nagyszüleik mivel játszódtak? Ezelőtt nem volt Monster Highos baba, Hello Kitty, McQueenes autó, Barbie baba, zenélős puskák,  hanem a gyerekek maguk készítették el játékaikat, megélték a játék készítés örömeit.

 Édesapámtól, Dobai Andrástól gyüjtőttem össze és rekonstruáltuk közösen gyermekkora kedvenc  játékait. Ezeket a bemutattam a gyerekeknek szülőfalumban Vargyason. Elmondhatom meglepően jól szórakoztak! Pillanatok alatt lekötötte a figyelmüket az egyszerű játék.

Bábóház: törökbúza csutikákat minél magasabbra kell építeni, úgy hogy ne essen szét. A csutkákat párhuzamosan kell tenni, négyzet formákat kirakva, de úgy hogy a csutka keskenyebb felére mindig a vastagabb felét kell rárakni.

Kocsányhegedű: a kocsánykorót a bogoknál egy arasznyira elvágjuk, mélyedésnél felpattintsuk, alája két feszítőt kell tenni, ez lesz a húr.A párját szintén így készítsük el, a kettőt összedörzsöljük egy cincogó hangot kiad. Ez a kocsánymuzsika.

Malom:egy olyan társasjáték, amelyet két személy tud játszani.Négyzet alakú kartonlapra rajzolták kilenc-kilenc figurával (két színű fuszulyka, színes gomb, törökbúza stb) játszható.

Citera: Pertligumiból kivett gumiszálakot gyufásdobozra reatekerjük és kiét gyufaszál segítségével kifeszítsük. Ezt pengetve egy érdekes zenei hangot ad ki.

Zene fésűvel: zsírpapírt, vagy újságpapírból kivágunk egy csíkot, a fésű egyik oldalára borítsuk, szájunkhoz közelítve, dudolva egy rezgő hangot ad ki.

Serrentyű: falemezből karikát vágunk, fél centiméter vastagságúa lemez, egyenletesen két lyukat furrunk, gyapjúfonalat fűzűnk bele, a két végét összekössük, az újjunkra belekasszuk  két végébe, majd felcsavarjuk, húzogassuk két fele, amely serrenő hangot ad ki.Gombbal is kivitelezhető.

Pergenttyű: vékonyfalemezből karika alakot vágunk, középen megfúrjuk, középre egy teszünk egy tengelyformát. Újjbeggyel megsiritve magára forog bizonyos ideig.

Pityókapuska-tollúpuska: a legvastagabb lúdtollat, 1o cmre elvágjuk, pityókát palancsintára vágjuk, a tollal lyukkasztjuk, ez megfelel egy golyónak. Egy dugattyút készítünk , az első golyót előnyomjuk, mégegyszer megtöltjük, a dugattyúval kinyomjuk. A sűrítés kilövi a golyót, mely egyet pukkan, 3-4 méterre elő szökik.Mi rosszkarióka külsőt használtunk tollú helyett.

Parittya: kétágú ágasfa, melyre gumit teszünk, kifeszítve teszünk egy golyót, kavicsot, vagy törökbúza szemet,Kihúzva, majd elengedve  ellőjük.

Csuhébaba: Egy kisebb köteg törökbúza lapit összekötjük, babaformába alakítjuk.

Paprika Jancsi: Egy füzetlapot két fele behajtunk, a külsőfelére tulipánt rajzolunk,felnyitva egyik fele lesz paprika, egészen kinyitva Jancsika, A felső felét visszacsukva kiskirály, visszacsukva Tulipán. Apum rajzolta:)

Mondóka: Tulipán.Tulipánból Paprika,Paprikából Jancsika, Jancsikából Kiskirály, Kiskirályból Tulipán.