Minden ünnepnek megvan a sajátos hangulata, ahogy látod a környezetedben az ünnepi ráhangolódást, temagad is átalakulsz erre az időszakra.
Az ünnepeket mi magunk teremtjük meg, ahogy ünnepi díszbe alakítjuk otthonunkat, finomabbnál finomabb falatok teszünk az asztalra, a nagy családi, baráti találkozásokról nem is beszélve, mind mind maradandó élményekké teszik ezt az időszakot.
Otthoni húsvéti visszatekintő
Ahogy elolvad a hó, elkezdenek zöldülni a fák, kinyílnak a kertben a hóvirágok, az vargyasi útmenti ibolyák, friss üdetavaszias illatok terjengenek a levegőben, előkerülnek a biciklis emberkék, megkapják a gyerekek a
vakációt. Zsibong a falu.
Közeledik az ünnep.
Nálunk..Emlékszem..Mindha milyen rég és mégis most lett volna..Nagytakarítás vette kezdetét, felfordítottam az egész házat: ablakpucolás, kikerültek a perzsa szőnyegek az udvarra, a pokrócok, az ágyneműk, hogy a friss zsenge szél meglebbentse. A cipőim beborították udvarunk felét. Zúgott a porszívó, ment a rádió. Tempósan, tudatosan, száz dolgott egyszerre csinálva, szokás szerint, pörögtem.Reggeltől néha éjszakába nyúló takarítás vette kezdetét. Kikerültek a kredences szekrényből a poharak, megmosódtak a csipkék, kikeményítésre kerültek a díszpárna huzatok. Az udvarunk tele volt a frissen mosott öblítős függöny jó illatával.. A nagytakarítás végére olyan jól elfáradtam, hogy dőltem ki, de rendben volt minden.
Mindig átlapoztam figyelmesen a kézzel megírt kisreceptes füzetemet, mit tudnék sütni, ami beválik, amit nem rontok el és amit a locsoló legényeim is szívesen kóstolnak. Mindig édesanyám azt mondta, olyat süss ami kitelik itthonról. Megvettük a bárányt, a család elszortírozta: mi megy a levesbe és melyik lesz a sültes része. Én nem voltam soha nagy bari a báránnyal, de egy évbe egyszer megettem a pityóka salátás báránysültet. Volt mindig nekem külön menüm, ancim kedvembe járt.
Minden évben rituállé volt számomra a húsvét, elvettem kiskosaramat, piros selyemszalagot kötöttem rá, bementem a szemközben levő Daniel kastély udvarába: ibolyát szedtem, mohát, piszukát (barkát) és leveleket gyűjtöttem, amelyekkel díszítettem a tojásokat. Ha már ottvoltam a báró család Lili kutyasírjára is helyeztem egy csokor virágot. Gyönyörű volt tavasszal a kastély, varázslatos, ahogy a patak csordugált, ahogy zöldruhába öltöztek a fák, a bokrok, csicseregtek a madarak. Varázslatos.
Hozzátartozott az ünnephez a templomba való menetel. Szolid öltözékbe, a családdal együtt mentünk templomba, úrvacsorát vettünk. A tiszteletes úr emlékeztetett a vallási értékére, lelkileg jobban ráhangolódtunk. Majd édesanyám barátnői bejöttek kávézni nálunk, előkerültek az ünnepi poharak, finomabbnál finomabb sütik. Olyan jókat beszélgettünk.Csacsogtunk..
Húsvét hétfője
Kislánykoromban mindig új, nagyon csajos ruhát vettem magamra: kis mini farmer szoknyát, lakkcipővel, fehér harisnyával, akkoriba az volt a trend.. Izgatottan vártam a locsolóimat, osztálytársakat, fiú barátaimat. Kispapírcetlire írtam, hogy hányan jönnek locsolni, húztam a vonalakat. Persze a kaput délelőtt zártuk, hogy akárki ne jöjjön, főleg nálunk fele a szomszédos faluból tömegével érkeztek a romák, azzal a céllal, hogy tojást gyűjtsenek. Nekük is kell elemózsia.Én azért közbe beengedtem, maguk módján elmondtak egy versikét és jó büdös kölnivel végiglocsoltak. Mindig szaladtam ki a kapuba, lestem, nehogy valaki ismerőseim zárt kapura találjanak, s ne tudjanak bejöni. Olyan jó érzés volt… Majd jöttek az osztálytársak, akik szebbnél szebb verseket mondtak, finom sprayvel vagy parfümmel öntöztek meg, mindenholJ) Gondosan kikerestem a legszebb piros, hímes tojásokat, a rokongyerekeknek pénzt is adtunk. Üdítővel, sütivel kínáltam meg. Jókat beszélgettünk, nevetgéltünk, megmutattam a szobámat, jó volt kicsit az én világomba beengedni barátaimat. Mindenki Más volt ezen a napon. Délután összefutottunk kisbarátnőimmel és átbeszéltük kinél hány locsoló volt, kinél ki volt. Értékeltük büszkén a napotJ)
Majd ahogy nőttem, már estefele érkeztek a legények, szomszédok, előkerült a pálinka, a bor. Pikáns viccelődések vették kezdetét, néha még a piros tojást is megevésére is sor került. Az utóbbi időben divattá vált a szifonos locsolás, nekem is ez volt az utolsó otthoni élményem . Hát nagy élmény mikor a jéghideg szifonból rád zudul a víz, még a bugyi is vízes lesz tőle, de egy jót nevetünk! Kreatívak a vargyasi legények. Olyat nevetünk még a könnyeim is hullanak:))
Erdőfüle
Ja, és hozzatartozott a Húsvéthoz a fülei húsvéti bál. Ez is rendszeres hagyománynak számított. És kihagyhatatlan! Az erdővidéki fiatalok ekkor mulattak nagyokat, találkoztak. Felvettük legszebb, legvagányabb ruháinkat, kirittyentettük csajokul magunkat s ozt végig táncoltuk az éjszakát. Jajj mennyit táncoltunk a Kisvirágra, a jó mulatós, pörgős zenékre. Körbetáncoltuk a fülei kulturotthont, porzott a sok dobbantástól, folyt le víz rajtunk. Lestük ám a jó táncoslábú legényeket! Mindenkinek megvolt ki kivel tud jól táncolni.
Jelen
Akkor döbbenünk rá valamire, amikor megváltozik, ami már nem rutinszerű. Már nem vagyok otthon, nem vagyok családtagjaim közt, a megszokott környezetben.. Nem jönnek unokaöcseim felköszönteni, barátaimmal nem találkozok, nem csinálok nagy pallérozást otthon, egy más világba vagyok..Hiányzik a régi. az emberi, vallási és lelki értékekkel teli Húsvét..Most.Az emlékekből táplálkozok. Idézem a múltat.
Jó érzés visszaemlékezni, nosztalgikus érzésekkel vagyok tele.
Mi magunk teremtjük meg az ünnepeket.
Remélem egyszer lesz olyan ünnepem, amit leírtam a fentiekben.
Kellemes Húsvéti Ünnepeket Mindenkinek !
Legyen tartalmas, meghitt, minőségi Együttlétetek!
